Céljaink
a nők munkavállalásának megkönnyítése, munkaerő piaci helyzetének javítása, a munkaerő-piacra való gyorsabb visszatérésének elősegítése, a család és munka összeegyeztethetőségének elősegítése helyi megoldások és együttműködések révén. Ezen célok eredményeként javul a családok anyagi helyzete, a kisgyermekes anyák társadalmi presztízse, mentálhigiénés állapota és önbecsülése. A konstrukció ezen célok megvalósításával kíván hozzájárulni – a Kormány által célul kitűzött – a család társadalmi szerepének megerősítéséhez, valamint a társadalmi összetartás erősítéséhez.
A konstrukció által megfogalmazott részcélok
- A nők atipikus foglalkoztathatóságának javítása, különös tekintettel a helyben beazonosítható hiányszakmákra
- A munkáltatók és a munkavállalók helyi szintű együttműködésének javítása a család és a munka összeegyeztethetőségének érdekében
- A magánélet és a munka összehangolását segítő támogató szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és a velük együttműködő közösségek működési feltételeinek megteremtése helyben
- Atipikus foglalkoztatási formák népszerűsítése, elterjesztése a részmunkán és a távmunkán kívül az önfoglalkoztatás, a bedolgozás, az egyszerűsített vagy alkalmi munka, a job sharing és a munkaerő- kölcsönzés formák, az új típusú munkaidő modellek népszerűsítésével és a bevezetés lehetőségének ismertté tételével mind a munkavállalók, mind a munkaadók körében
- A nőkkel szembeni társadalmi és gazdasági sztereotípiák lebontása helyi szemléletformáló eszközökkel.
Közvetlen célcsoport
A konstrukció célcsoportját az aktív korú női munkavállalók alkotják, akiknek nehézséget okoz a munka és a magánélet összehangolása, különös tekintettel a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetűekre. A hátrányos helyzetű nők kiszolgáltatottságuk, rászorultságuk, információ hiányuk és egyéb okok miatt nem tudnak olyan szinten bekapcsolódni a közéletbe, mint azt az őket érintő problémák igényelnék, és nem képesek saját sorsuk alakításában sem hatékonyan részt venni. A projekt célcsoportja a teljes városi lakosság nehezebb társadalmi és gazdasági helyzetben lévő női lakóiból tevődik össze: Gyes-en lévő anyukák, munkanélküli, munkakereső nők, a munka világába visszatérő nők, leszázalékolt de aktív nők, kisgyermekes, fogyatékos gyermeket nevelő, gyermekét egyedül nevelő, nagycsaládos, idős hozzátartozót gondozó, akiknek nehézséget okoz a munka és a magánélet összehangolása. Ezen nők mellett bevonásra kerülnek családtagjaik, iskolás gyermekek, a férjek, apák is.
A projekt célcsoportját alkotják továbbá azok a munkaadók és szakmai szervezeteik, akik különféle tevékenységek révén tájékozódnak a munka és család összeegyeztetésének fontosságáról, a nők atipikus foglalkoztatásának lehetőségeiről, annak előnyeiről és alkalmazzák a megismert módszereket.
Helyi vagy régiós segítő, támogató szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, állami, civil és egyházi szervezetek, önkéntes segítők.
Egészségügyi és szociális alapellátásban, oktatásban dolgozók (pl. védőnők, családsegítők, gyermekjóléti szakemberek, pedagógusok stb.)
A magánélet és a munka összehangolását segítő egyéb társadalmi csoportok (időskorúak, apák stb.) tagjai és támogató szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók.
Helyi média képviselőinek kiemelt szerepe van a véleményformálásban, információátadásban, a sztereotípiák lebontásában.
Közvetett célcsoport
• a projekt területén élő teljes lakosság
A magyarországi demográfiai trendeknek megfelelően a fejlesztés területére is a népességszám csökkenése a jellemző. A lakosságcsökkenés aránya a megyei adatokkal mutat közel egyenlő mértéket. A népesség folyamatos csökkenése a lakosság idősödésével párhuzamosan zajlik.
A kisebbségek közül a legnagyobb számú a roma közösség, amelynek becsült létszáma eléri a lakosság egynegyedét. A 2011-es adatok alapján a környező települések tekintetében legnagyobb számban Balmazújvárosban (két telepen) van jelen a cigány etnikai kisebbséghez tartozó népesség, arányuk 7,8%-ot tesz ki. A 2001 és 2011 között eltelt időszak adatait összevetve elmondhatjuk, hogy Balmazújváros esetében a cigány (romani, beás) etnikai kisebbséghez tartozó népesség aránya 3,6%-os növekedést mutatott.
A 2015-ös adatok szerint a lakónépesség száma 17.421 fő, melyből 8.957 fő nő, 8.464 fő férfi.
A település lakosságának korcsoportok közötti megoszlása tekintetében megállapíthatjuk, hogy a 0-14 éves korosztály aránya folyamatosan csökken, amíg a 15-59 évesek csoportja nagyjából állandó (minimális ingadozás látható), és a 60-X éves korosztály folyamatos lassú emelkedést mutat. Ezek a tendenciák egy lassú elöregedést rajzolnak fel, amely arányait figyelve elmondhatjuk, hogy a város tekintetében a korcsoportok értékeinek változásai igazodnak az országos és a megyei járásközpontok, valamint a Balmazújvárosi járás átlag értékeihez egyaránt.
A projekt szempontjából közvetlen célcsoportot jelentő aktív korú nők száma 5739 fő, a férfiak száma pedig 5968 fő. A női lakosok több mint fele aktív korú. A népesség nemek szerinti megoszlása jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma a településen a 2014-es adatok szerint 2861 fő volt.
A női lakosok több mint fele aktív korú. A népesség nemek szerinti megoszlása jól mutatja, hogy a nők átlagosan magasabb életkort élnek meg, mint a férfiak. A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő nők száma a településen a 2014-es adatok szerint 2861 fő volt.
A térség hosszú évek óta az országos rátát meghaladó mértékű munkanélküliséggel küzd. Ennek oka, hogy nagyon sok a 8 általános vagy attól alacsonyabb iskolai végzettségű és a szakképzetlen munkanélküli. A jól képzett szakemberekből hiány van. A munkanélküliség problémáját jelenleg a közfoglalkoztatás különböző formái hivatottak enyhíteni. Magas a tartós munkanélküliek aránya, amelyből nehezen, vagy egyáltalán nem lehet a munka világába visszakerülni. A város legnagyobb foglalkoztatója az önkormányzat.
A 2015. évi adatok szerint a nyilvántartott álláskeresők közül 366 fő nő és ebből 117 fő 180 napon túl nyilvántartott, 75 fő pedig egy éven túli. A számok mutatják, hogy a nők munkaerő-piacra való visszatérése nehezebb, mint a férfiak esetében. A 406 fő férfi nyilvántartottból 85 fő 180 napon túli nyilvántartott és 46 fő egy éven túli.
A balmazújvárosi Helyi Esélyegyenlőségi Program kiemeli, hogy a nők között kiemelten hátrányos helyzetben vannak:
• a 45 év feletti nők a változó képzettségi követelmények
• a pályakezdők a szakmai tapasztalat hiánya
• a gyesen lévő, illetve a kisgyermekes anyukák a munkából való kiesés miatt.
Az esélyegyenlőségi program céljai között szerepel a gazdasági és szociális szférában a nők és férfiak esélyegyenlőségének érvényesítése, valamint a munka és a családi élet összeegyeztetése mind a férfiak, mind a nők számára. A nők munkavállalását, munkába állását nagyban befolyásolja, hogy hány gyermeket nevelnek, hány nő neveli egyedül a gyermekét, illetve milyen az iskolai végzettsége, képzettsége. Azonban ezekről kevés adat áll rendelkezésre. A tapasztalatok szerint a gyermekvállalás, a munkahelytől való hosszabb idejű távolmaradás nagymértékben rontja a nők munkaerő-piacra való visszalépésének esélyét. Az alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedésének lehetőségei korlátozottak, szinte kizárólag a közfoglalkoztatás nyújt erre módot.
A munkaerő-piaci esélyeket pozitívan befolyásolja, ha a gyermekek napközbeni ellátása biztosított. Balmazújvárosban a bölcsődei férőhelyek száma összhangban van az igényekkel, várólista nincs.
Balmazújváros Város Önkormányzata Képviselő testületének döntése alapján a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolása, gondozása céljából megállapítható ápolási díjra való jogosultság feltételeit helyi rendeletben szabályozta. 2011. március 1. napjától megszüntetésre került e rendelet, a város gazdasági érdekeire, a költségvetési egyensúly megteremtése, illetve helyreállítására való tekintettel. A rendelet értelmében a méltányossági alapon nyújtott ápolási díjban részesülők ellátását 2011. június 30. napjával meg kellett szüntetni, mely az ellátásban részesítettek számának csökkenését eredményezte. 2012-ban az ápolási díjban részesítettek száma 64 fő volt.3
A fogyatékos gyermekeket nevelő családok helyzete az átlagosnál sokkal nehezebb, különösen a halmozottan fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében. A törvényi feltételek fennállása esetén a települési önkormányzat jegyzője állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. 2014-ben a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesítettek száma a településen 1405 fő volt, ebből tartósan beteg fogyatékos gyermekek száma 36 fő.
A korábban leírtak szerint a projekt célcsoportját alkotják azok a munkaadók és szakmai szervezeteik, akik különféle tevékenységek révén tájékozódnak a munka és család összeegyeztetésének fontosságáról, a nők atipikus foglalkoztatásának lehetőségeiről.
A város gazdaságának ágazati szerkezetében ugyan eltérő részesedéssel, de jelen van mindhárom jelentős gazdasági ágazat: ipar, mezőgazdaság és szolgáltatás, bár mindezek közül a mezőgazdaság mondható jelentősnek. A regisztrált vállalkozások főbb gazdasági ágak szerinti megoszlása alapján, Balmazújvárosban az országos átlaghoz viszonyítva kiemelkedő és folyamatosan emelkedő a mezőgazdaságban regisztrált vállalkozások aránya, az ipar-, építőiparban regisztrált vállalkozások aránya fokozatosan csökkenő tendenciát mutat, a szolgáltatásokban regisztrált vállalkozások aránya is elmarad az országos átlagtól és a Hajdú-Bihar megyei járásközpontok átlagától is.
A város összes aktív keresőjének közel egyharmada már a kereskedelmi és a szolgáltatás különböző területein dolgozik. A kiskereskedelem zömét az elmúlt évtizedekben a Balmazújváros és Vidéke ÁFÉSZ bonyolította le. A város szakboltokkal nem jól ellátott, bár több kereskedelmi és szolgáltató egység (zöldség-, gyümölcs-, virág- és divatáru üzlet, fodrászat) létesült, főként magánvállalkozásban.
Helyi vagy régiós segítő, támogató szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, állami, civil és egyházi szervezetek, önkéntes segítők, valamint egészségügyi és szociális alapellátásban, oktatásban dolgozók (pl. védőnők, családsegítők, gyermekjóléti szakemberek, pedagógusok stb.):
A szociális ellátás a Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ intézményi keretein belül valósul meg. Működési területe: Balmazújváros, Egyek, Hortobágy, Tiszacsege.
Támogató szolgáltatást a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió Szenvedélybetegek Balmazújvárosi Nappali Intézménye is ellát.
A Balmazújvárosi Kistérség Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatának családgondozói a családok komplex segítését célozzák. A családsegítés célja az egyének, családok működőképességének megőrzése, helyreállítása, szemléletében a komplex, szociális és mentálhigiéniás családgondozás jelenik meg.
Egészségügyi szolgáltatók Balmazújvárosban: Egészségügyi alapellátó központ, Egészségügyi szakellátó központ
A településen a védőnői szolgálat feladata a kisgyermekek egészségi állapotának, testi és lelki fejlődésének felügyelete, a kismama segítése mind egészségileg mind lelkileg. 2012-es adatok szerint 0-3 év közötti gyermekek száma 431 fő volt, 9 fő védőnő látta el a védőnői feladatokat, 6 fő területi és 3 fő iskolai.4
A településen egy bölcsőde működik, 2014-es adatok szerint 115 fő gyermek került beíratásra, 11 fő a szociális szempontból felvett gyermekek száma (munkanélküli szülő, veszélyeztetett gyermek, nappali tagozaton tanuló szülő).
A településen található óvodák:
• Egyesített Óvoda és Bölcsőde Intézmény: 5 óvodai telephely található, óvodai férőhelyek száma 522 fő, 43 fő az óvodapedagógusok és 26 fő a dajkák száma a 2014-es adatok szerint.
• Református Általános Iskola és Óvoda – óvodai feladatellátás: 110 férőhely, 8 fő óvodapedagógus, 5 fő dajka/gondozónő
A településen található iskolák:
• Balmazújvárosi Általános Iskola
• Református Általános Iskola és Óvoda Iskolája
• Veres Péter Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola
Civil szervezetek
A városban magas a civil szerveződési kedv, jelentős számú civil szervezet működik, melyek jól együttműködnek az önkormányzattal. A civil szervezetek segítik az önkormányzat értékmegóvó, közösségépítő tevékenységét. A civil szervezetek célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége gyakorlatilag lefedi a hátrányos helyzetű gyermekek oktatásának, tehetségfejlesztésének, rehabilitációjának támogatásától kezdve az időskorúak kulturálódásáig, a hagyományőrzésen át a lakosság egészségi állapotának fejlesztéséig az alapvető közszolgáltatások ágazataiban lehetséges esélyegyenlőséget támogató szolgáltatások körét.
